Képernyő, tanulás, szabadban töltött idő: mi számít a gyerek szemének?

Képernyő, tanulás, szabadban töltött idő: mi számít a gyerek szemének? 

„Ne nézd ilyen közelről, elromlik a szemed!” – sok családban elhangzik ez a mondat. De vajon önmagában a telefon a probléma? A könyvolvasás kevésbé terheli a szemet? Valóban segíthet a több szabadtéri játék? 

A gyermekkori rövidlátás kialakulását több tényező befolyásolja. A családi hajlam mellett a közeli tevékenységek és a szabadban töltött idő is számítanak. A mindennapokban ezért a képernyőidő mellett az egész nap ritmusát érdemes átgondolni.  

A képernyő valóban „elrontja” a gyerek szemét? 

Képernyőzés közben két különböző jelenségről érdemes beszélni: a szem átmeneti fáradásáról és a rövidlátás kialakulásáról. 

Hosszabb képernyőhasználat során gyakran elfelejtünk pislogni, emiatt szemszárazság, égő érzés, átmeneti homályos látás jelentkezhet. A tartós közeli nézés szemfáradással és fejfájással is járhat. Ezek a panaszok önmagukban viszont nem bizonyítják, hogy a gyermek rövidlátó lett vagy nőtt a dioptriája.  

A rövidlátás – orvosi nevén miópia – fénytörési hiba, amelynél a távoli tárgyak homályosnak látszanak, a közeliek pedig élesnek. Gyermekkorban a rövidlátás fokozódása gyakran a szem túlzott hossznövekedésével jár együtt. A képernyőhasználat és a rövidlátás közötti összefüggés összetett: a nézési távolság, a megszakítás nélküli közeli munka és a kevesebb szabadtéri idő egyaránt szerepet kaphat. A tartós közeli tevékenység a szemgolyót megnyúlásra késztetheti, ami fokozza az szemtengely átmérőjét, ezáltal a miópia nagyságát.  

A könyvolvasásnál is érdemes szünetet tartani? 

Igen. A szem szempontjából a tankönyv, a rajzolás és a telefon használata egyaránt közeli tevékenység. Különösen a nagyon kis nézési távolság és a hosszú, megszakítás nélküli közeli munka érdemel figyelmet. 

Az olvasás és a tanulás természetesen a mindennapok része kell, hogy maradjon. Érdemes azonban megszakítani a hosszabb feladatokat 30-45 percenként, és ügyelni arra, hogy a gyermek ne hajoljon túl közel a könyvhöz vagy a kijelzőhöz. A képernyőidőt is érdemes csökkenteni, az ajánlások alapján 5-12 éves kor között maximum 2 óra/nap-ra redukálni.  

Mennyi időt töltsön a gyerek a szabadban? 

Iskoláskorban érdemes hetente 8-15 órát a szabadban tölteni. Ez nem olyan határérték, amely felett biztosan elkerülhető a szemüveg.  

Ha már rövidlátó a gyerek, elég több időt kint töltenie? 

A szabadtéri idő előnye a rövidlátás kialakulásának megelőzésében a legjobban bizonyított. A már kialakult rövidlátás romlásának lassítására gyakorolt hatása kevésbé egyértelmű. Ezért a több kinti program hasznos szokás, de önmagában nem tekinthető miópiakontroll-kezelésnek.  

Ha a gyermek dioptriája változik, érdemes a szemésszel a célzott kezelési lehetőségekről is beszélni. Ezek közé speciális szemüveglencsék, bizonyos kontaktlencsék, ortokeratológiai (éjszakai) lencsék és orvos által mérlegelt szemcseppkezelés tartozhatnak. 

Az ortokeratológia, vagyis az éjszakai kontaktlencse-viselés megfelelő esetben nappali látáskorrekciót biztosíthat, és lassíthatja a szem tengelyhosszának növekedését. Alkalmassági vizsgálatot, gondos lencseápolást és rendszeres kontrollt igényel.  

Milyen jeleknél érdemes szemvizsgálatot kérni? 

Érdemes időpontot kérni, ha a gyermek: 

• hunyorog, amikor távolra néz; 
• azt mondja, nem látja jól a táblát; 
• rendszeresen közelebb ül a televízióhoz; 
• visszatérő fejfájást vagy homályos látást jelez; 
• gyakran dörzsöli a szemét 

Amennyiben bármilyen kédés merülne fel Önben, foglaljon konzultációt a 100+OK Klinikán.

Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt, nem helyettesíti a személyes szemészeti vizsgálatot és szakorvosi javaslatot.